Négy éve megírtam futásaim „élettörténetét” – azóta is ez szerepel a futográfus címlapomon. Cimbi életét is végignéztem már többször ekképp – akárcsak most. Közös kalandunk születésekor képtelen betelni az erdővel, az egészet akarja, ott lenni mindenhol, egyszerre, ritkán néz hátra, és sokszor kiszalad a látóteremből. Önfeledten merül bele a jelenbe, mint egy gyerek; de hívásra boldogan szalad „haza”. Később már többet vagyunk együtt, jobban összeér a tempónk, „már nem ciki apával”. Azért még többször feltámad benne a kalandor, pláne ha egy őz csábítja kergetőzésre, de már felnőtt, magától is „hazatalál”. Kalandunk végén már kevésbé türelmes, persze továbbra is megvár, hiszen összenőttünk, egy teljes életet futottunk egymással – de már várja a halált: a végső megnyugvást, a mennyek pokrócát az autó hátsó üléssorán.

Cimbi néha a szándékaim ellenére jelent meg a képen, de végül mindig beláttam, hogy ez a fotónak csakis előnyére vált.

A fotókat OnePlus 7 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).

200×200 km projekt

Futográfus archívum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.