„Tavaly is ilyen szép volt?” Teszem fel magamnak a kérdést még az autóban ülve, a sárga lombú fákkal szegélyezett szürke aszfaltúton haladva. Alul hófehér festéksáv osztja ketté az utat, fent pedig a kék égbolt teremt egységet. Az ősz minden évben elvarázsol – különösen a napkelte aranysárga fényeivel festve…

Zörren valami… egy őz ugrik elő a bokorból, és a mellettem emelkedő domboldalra szökell. Pont csak addig, hogy egy szinten legyünk – legalábbis „testileg”. Nézzük egymást, majd mikor a zsebembe nyúlok a telefonomért, hogy lefényképezzem, csodálatom tárgya elszalad. Cimbi kerülve próbálja becserkészni – mivel ő már előttünk járt –, de kérésemre feladja…

Ekkor még „jelen vagyok”, nem úgy, mint sétánk végén, mikor már monitoraim falra rögzítésének mikéntjén töröm a fejem – és megszületik a megoldás… Írom mindezt a már falra rögzített monitorokkal szemben – anyagi örömben, lélekemelő őszömben.

Fotók és útvonal (Strava)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.