Kihasználva a kései napkeltéket, ezúttal otthonunktól távolabbra kalandozunk – az egy órán belül elérhető helyeket meghagyva a fénygazdagabb évszakokra.

Szeretem, mikor ember építette és természetes környezet összeér – különösen, ha egyúttal előbbi múlandósága és utóbbi időtlensége is találkozik. A híd és az előtte spanyolfalat álló fák; a Monostori erőd és a falain trónoló növényzet; aztán a kétszintes, horpadt tetejű, galambokkal takaródzó ház; majd a romos épület, melynek ablakain befolyik a borostyán – felemelő melankólia…

Fotók és útvonal (Strava)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.