Négy nap múlva lesz pontosan három éve, hogy ketten egy csapatot alkotunk. 2019. június elsején ő éppen 10 hete, én pedig majd’ 45 éve láttuk meg a napvilágot. Azóta minden reggel örülünk egymásnak; és nem telik el olyan nap, hogy ne csalna mosolyt az arcomra tollseprű farkával, lifegő szőrgatyájával, fülének hegyezésével vagy lobogásával; és ne nyűgözne le csodakék tekintetével, szépségével, kedvességével, szeretetével, figyelmével, lelkesedésével, játékosságával, fáradhatatlanságával, okosságával, hűségével, odaadásával, türelmével – egy szóval: tökéletességével. Leírhatatlanul hálás vagyok, amiért társak lehetünk!
Vélemény, hozzászólás?