Címke: Csobánka
-
200×200 km projekt • 2022. 05. 28. • Csobánka Cimbivel
Négy nap múlva lesz pontosan három éve, hogy ketten egy csapatot alkotunk. 2019. június elsején ő éppen 10 hete, én pedig majd’ 45 éve láttuk meg a napvilágot. Azóta minden reggel örülünk egymásnak; és nem telik el olyan nap, hogy ne csalna mosolyt az arcomra tollseprű farkával, lifegő szőrgatyájával, fülének hegyezésével vagy lobogásával; és ne…
-
200×200 km projekt • 2022. 05. 21. • Pilisvörösvár – Pilisszántó – Csobánka: Határréti-víztározó Cimbivel
4 órára állítottam az ébresztőt, 3:59-kor ébreszt a testem. Meglepetten lépek ki az ajtón a zuhogó esőbe, ugyanis nem hallottam odabentről (talán épp most szakadt le az ég). Bizonyára csak egy kis helyi zápor lesz, hisz a telefonos applikációm szerint egy napon belül nem várható csapadék. Erről az időjáráson keresztül is megnyilvánuló, bizonytalanságokkal teli világról…
-
200×200 km projekt • 2022. 05. 14. • Pilisszántó – Csobánka Cimbivel
Még csak néhány lépésnyit fontunk mai kalandunk fonalába, mikor Cimbi megáll és figyel; megállok én is és figyelek. Az így létrejött, nagyjából 20 méter oldalhosszúságú figyelem-háromszög harmadik csúcsán egy termetes vaddisznó áll. Bundás barátom már tudja, hogy ilyenkor mit (nem) kell tennie, de azért megszokásból halkan mondom felé, hogy „marad!” Ő szót fogad, a vaddisznó…
-
#391 • 2017. 04. 09. • Pilisszentkereszt: Dera-szurdok – Pilisszántó: Som-hegy, Hosszú-hegy – Csobánka
Szellemi útravalóm: Az igazi vallás a végtelent keresi, az örököt és kapcsolatot az isteni valósággal. És miközben az ember igazi vallásosságában keresi az örököt, felmerül benne az a kérdés, hogy: hátha önmagát keresi? Hátha ez a végtelen, ez az örök isteni valóság benne van az emberben, magában hordja, hátha önmaga? Ahogy Pascal mondja: Tu ne…
-
#390 • 2017. 04. 01. • Pilisszentkereszt – Pilisszántó: Hosszú-hegy – Csobánka
Szellemi útravalóm: Az elemek élete mindig az égés egy fajtája. Van szél, különösen a tengeren, amelyik nem fúj valahonnan valahová, nem folytonos, tehát nem olyan, mintha tehetetlenül zuhanna valahonnan lefelé. A tengeri szél ritmikus, lebegtet – mintha a levegő meggyulladt volna. A szél nem áramlás, nem fújás, hanem lobogás. Egészen tűzszerű – lángszerű –, mint…
-
#386 • 2017. 03. 05. • Csobánka – Pomáz
Szellemi útravalóm: Nem tudatos a belső tárgyakról, nem tudatos a külső tárgyakról, nem mindkét felé tudatos. Nem puszta tudat-tömeg, nem tudatos, sem nem nemtudatos; láthatatlan, túl van a hétköznapi viszonyokon, megragadhatatlan, jegyek nélküli, elgondolhatatlan, leírhatatlan; esszenciája egyedül önmaga tapasztalása, a megnyilvánult világ elnyugvása. Békés, áldott és nem-kettős. Ezt tartják a Negyediknek, ez az Ātman, ezt…
-
#385 • 2017. 02. 26. • Csobánka: Szentkút
Szellemi útravalóm: Az életlehelet bizony a Nap, az anyag pedig a Hold. (…) A teremtmények éltető erejeként kél fel az ezernyi sugarú, száz formában haladó, mindenség-formájú, aranyló, mindentudó, legfelsőbb, fényességes, egyetlen, hevét sugárzó Nap. (Upanisadok)
-
#384 • 2017. 02. 19. • Csobánka: Ziribár-hegy
Szellemi útravalóm: Nem ragyog ott a Nap, sem a Hold és a csillagok, nem fénylik a villám sem, még kevésbé a tűz. Minden csakis ezt a fényt tükrözi vissza, az Ő fénye ragyogja be ezt az egész mindenséget. (Upanisadok) Már csak negyed óra a napkeltéig, de még sötét ködben gurulok az autóban – a szántóföldről…
-
#383 • 2017. 02. 12. • Csobánka: Garancs
Szellemi útravalóm: Más a jó és más a kellemes; e kettő eltérő célhoz köti az embert. Aki közülük a jót ragadja meg, annak üdvös sora lesz, ám aki a kellemest választja, elvéti célját. (Upanisadok) Holdnyugtakor indulok – a Hold épp az erdő fáival bélelt ágyába készül lefeküdni.
-
#382 • 2017. 02. 04. • Csobánka: Oszoly-csúcs – Pomáz: Majdán-fennsík
Szellemi útravalóm: Teljes Az. Teljes Ez. A teljesből a teljes lép elő. A teljesből a teljeset elvéve mégis megmarad a teljesség. (Upanisadok) Olvadás, madárcsicsergés, köd, arany fények, vörösbarna levelek – meséljenek a képek!
-
#380 • 2017. 01. 21. • Csobánka: Csúcs-hegy, Oszoly-pihenő – Pomáz – Budakalász
Szellemi útravalóm ezúttal is az Upanisadokból való: (…) a föld az elől levő hang, az ég a reá következő hang, a tér a kettejük találkozási pontja, a szél a közöttük levő kapcsolat. Biciklicsengő hangját hallom, és mikor már kezdem elképzelni Piroskát, amint bringán teker az erdőben az arasznyi hóban a nagymamájához, rájövök, hogy a madarak…
-
#379 • 2017. 01. 15. • Csobánka: Kis-Kevély – Budakalász
Lappföldre repülésem alatt kezdtem el olvasni feleségem karácsonyi ajándékát, az Upanisadokat, ebből viszem magammal szellemi útravalóm: Az upanisadok misztikájának legkiemelkedőbb vonása a létezés különböző tartományainak összekapcsolása, eredendő egységük megmutatása. Ezt a misztikus egyesítést még következetesebben viszik véghez, mint a bráhmanák és az áranjakák, hiszen az egyes létszférák létezői közötti titkos megfelelések megállapítása helyett egyre inkább…
HALASIZSOLT 