Kategória: Futókalandok

legyél az útitársam


  • #373 • 2016. 11. 27. • Budapest – Üröm: Péterhegy

    #373 • 2016. 11. 27. • Budapest – Üröm: Péterhegy

    Régóta nem fotóztam ennyire keveset, mindössze 54 képpel tértem haza. Nem is jut semmi az eszembe erről a 23 nappal ezelőtti futásomról (vagy ami eszembe jut, azt nem tartom érdemesnek leírni – persze ettől még nehogy azt hidd, nem élveztem) – inkább idézek egy jó történetet Hamvastól, ez volt e futásom előtt fogyasztott szellemi útravalóm:…

    Tovább →


  • #372 • 2016. 11. 20. • Budapest: Rókahegy, Józsefhegy – Üröm

    #372 • 2016. 11. 20. • Budapest: Rókahegy, Józsefhegy – Üröm

    Szellemi útravalóm: A kínai tusrajznak két eleme van: az egyik a fekete vonal és folt, a másik az üres fehér tér. Amíg a rajzot európai módra, úgy néztem, hogy a fekete vonalból és foltból indultam ki és a fehér teret merő környezetnek láttam, abból semmit sem értettem. Azt hittem, hogy valamely tárgy, vagy táj, vagy…

    Tovább →


  • #371 • 2016. 11. 13. • Boda – Bükkösd (Mecsek #13)

    #371 • 2016. 11. 13. • Boda – Bükkösd (Mecsek #13)

    Szellemi útravalóm: – Távolságot teremtettem a félelem, az irigység és magam (a senki) között. Neti-neti. Nem vagyok irigy. Nem félek. Nem vagyok bátor. Nem vagyok beteg. Nem vagyok okos. Semmi vagyok. Senki vagyok. Ez se, az se, amaz se. Ez az „ez se – az se – amaz se”, vagyis ez a senki és semmi,…

    Tovább →


  • #370 • 2016. 10. 31. • Olaszország: Lago di Barcis

    #370 • 2016. 10. 31. • Olaszország: Lago di Barcis

    Olaszországban, Barcisban, egy bájos kis falu elbűvölő kis házában, egy körbefutni való kis tó partján van a szállásunk. Sötét van még, de engedve a Lago di Barcis csábításának, el kell indulnom, mert nyolckor már túrázni megyünk. Persze csak elindulni nehéz, de közel négy év tapasztalatára alapozva már biztosan tudom, hogy ezúttal is lélekemelő élmények várnak.…

    Tovább →


  • #369 • 2016. 10. 23. • Pilisborosjenő: Nagy-Kevély

    #369 • 2016. 10. 23. • Pilisborosjenő: Nagy-Kevély

    Szellemi útravalóm: A szellem felülről lefelé nő. (Hamvas Béla: Unicornis – Summa Philosophiae Normalis / Beszélgetések) Oda, a hegytetőre fogok felfutni, aztán végig a gerincén: Kilátás a barlangból: Mennyire leírhatatlanul csodálatos ajándék, hogy futhatok, hegyre mászhatok, érezhetem az izzasztó hűvöset, szagolhatom az őszt, hallgathatom a csendet, és hagyhatom hogy elvarázsoljon a látvány! Alább egy körpanoráma…

    Tovább →


  • #368 • 2016. 10. 15. • Pilisborosjenő – Csobánka: Kerekes-hegy

    #368 • 2016. 10. 15. • Pilisborosjenő – Csobánka: Kerekes-hegy

    Szellemi útravalóm: Megtanultam a zenét, de nem csináltam, s azóta tudással, de irigység nélkül hallgatom. Megtanultam egy sereg tudományt, mesterséget és művészetet, értek hozzájuk, de nem csinálom, s így érdektelenül tudom azokat élvezni. Csak még az írásról kell majd leszoknom, s akkor abban is féltékenység nélkül tudok gyönyörködni. (…) A fák, vagy az ég, a…

    Tovább →


  • #367 • 2016. 10. 02. • Lengyelország: Smolnik

    #367 • 2016. 10. 02. • Lengyelország: Smolnik

    Felébredek, felkelek, odamegyek a telefonomhoz (az ágyamnál nincs konnektor), bekapcsolom, 5:28-at mutat a kijelzője. 5:30-ra állítottam az ébresztőt, a belső órám ismét tökéletesen működött. Nem akarok futni, inkább aludnék még egy kicsit. Több mint egy hónapja nem futottam, 32 napja törött (repedt?) el a nagylábujjam, és még fáj, és dagadt. A Besszádoki Nemzeti Park közelében…

    Tovább →


  • #366 • 2016. 08. 28. • Csobánka: Háziréti-tó – Pilisborosjenő: Fehér-hegy

    #366 • 2016. 08. 28. • Csobánka: Háziréti-tó – Pilisborosjenő: Fehér-hegy

    366. futókalandom címszavakban: horgászok sokasága, tó, pára, harmat, úttalan utak, egykori lőtér, keresés, találás, ellenfényes napkelte virág, hangulatos szűk ösvény, fenyves, varázslatos, eddig ismeretlen gyógynövényillat (?), futás a hegygerincen, Egri-vár-másolat, Teve-szikla, száradt napraforgók, meredek hegyoldal, mohás kövek, gyökerek, tó fentről, tó újra közelről, megismerés, teremtés. Szellemi útravalóim – avagy futás előtti olvasmányaim és hallgatmányaim: Éberségemet…

    Tovább →


  • #365 • 2016. 08. 20. • Gyenesdiás: Varsás-hegy

    #365 • 2016. 08. 20. • Gyenesdiás: Varsás-hegy

    365. futókalandom címszavakban: Balaton, köd, rét, kilátó, táj, árnyék, Hold, Nap, napsütés, felelősség, ivóvíz, harmat, pókháló, őz közelről, fenyves, szűk ösvény, kőbánya, földöntúli hangulat, teremtés, kezdet, egymagam, önmagam. Szellemi útravalóimat ezúttal is Hamvas Bélának és László Andrásnak köszönhetem – előbbi írását vécézés közben olvasom, utóbbi előadását pedig már az autóban ülve hallgatom. „Elveted a tettet,…

    Tovább →


  • #364 • 2016. 08. 13. • Szeged – Algyő

    #364 • 2016. 08. 13. • Szeged – Algyő

    364. futókalandom címszavakban: Hamvas Béla, létezés, László András, semmi, önmagam, világ, megismerés, Tisza, horgász, nyest, aranyfényű napkelte, harmat, pára, őzek, nyulak, madarak, földút, aszfalt, híd, kutyaidomítás, sorompó, villanypásztor, börtön, szomjúság, éhség, fáradtság, elnyúlás, elvárások, Simson, szalonna, hagyma, bor, tökéletesség-érzés. A vécén ülve Hamvas Béla Gyümölcsóra című írását olvasom: Amióta Tolsztoj naplóját olvastam, életem középpontjába a…

    Tovább →


  • #363 • 2016. 08. 07. • Hódmezővásárhely – Algyő

    #363 • 2016. 08. 07. • Hódmezővásárhely – Algyő

    363. futókalandom címszavakban: dagadt lábujj, új telefon, Orosháza, kakaskukorékolás, Hamvas Béla, jázmin és olaj, László András, felfelé élni, Tisza, szúnyogok, futás újra felfedezése, Nap vöröslő korongja, őzek, nyulak, virágok, villanypóznák, sínek, 47-es út, cigarettát sodró néni, fény felé vonzódás, üzemi terület, rozsdás vasúti híd, anyacsavar, 23 megapixel, folyópart, horgászok, bolyongás az ártéri erdőben, szimbolikus tanítás,…

    Tovább →


  • #362 • 2016. 07. 22. • Pécs – Orfű (Mecsek #12)

    #362 • 2016. 07. 22. • Pécs – Orfű (Mecsek #12)

    Rendhagyó futás lesz a mai, a Nap már hamarosan delel, mikor elindulok a Jászai tér környékéről a Keleti pályaudvarra, hogy ott felszálljak a Pécsre tartó vonatra. Természetesen gyalog megyek az állomásra, hiszen a futás már régen összezsugorította a világot, és megtanított rá, hogy 4 kilométer egyáltalán nem nagy távolság – háromnegyed óra múlva oda is…

    Tovább →