Címke: 15-20 km
-

#379 • 2017. 01. 15. • Csobánka: Kis-Kevély – Budakalász
Lappföldre repülésem alatt kezdtem el olvasni feleségem karácsonyi ajándékát, az Upanisadokat, ebből viszem magammal szellemi útravalóm: Az upanisadok misztikájának legkiemelkedőbb vonása a létezés különböző tartományainak összekapcsolása, eredendő egységük megmutatása. Ezt a misztikus egyesítést még következetesebben viszik véghez, mint a bráhmanák és az áranjakák, hiszen az egyes létszférák létezői közötti titkos megfelelések megállapítása helyett egyre inkább…
-

#378 • 2017. 01. 01. • Finnország: Pokka – Taatsijarvi
Az előző éjszaka sarki fényeinek nyomai már csak a fejemben (vagy ki tudja hol) vannak meg – 8:38-at mutat a telefonom, de az égbolt teljes sötétségét csak a csillagok lyuggatják, mikor elindulok. Nem sokkal van hidegebb, mint odahaza, -15 °C-os hidegben futottam már otthon is, de azért jól jön a kesztyűimbe és a cipőimbe tömött…
-

#375 • 2016. 12. 14. • Budakalász: kőbánya, Monalovac
Szellemi útravalóm: Az egy a megismételhetetlen. Egyszer van. Egyetlenegyszer. Először és utoljára. Megfoghatatlan és meghatározhatatlan. A misztérium. A hallgatás őre a néma szent erdőben élő hangtalan egyszarvú, a tilalmak küszöbén, az utolsó lény, a lét legvégső alakja, az Egy. De hiába egy és egyetlen. Ha vele vagy, tudod, hogy ez az egy az egész és…
-

#374 • 2016. 12. 04. • Budakalász
Szellemi útravalóm: Amit kimondtam, nem az enyém többé, azé, akinek mondtam… tegyen vele, amit akar… A megjelenés a lemondás egy faja, a legtökéletesebb és visszavonhatatlan lemondás… már nem hat tovább… csak a kimondatlan… Hamvas Béla: Unicornis Meggyőződésem, hogy létezésem egyik célja, hogy érzékszerveim által gyönyöröket gyűjtsek. Isten szeme, füle, orra, nyelve, bőre vagyok. Ha most,…
-

#373 • 2016. 11. 27. • Budapest – Üröm: Péterhegy
Régóta nem fotóztam ennyire keveset, mindössze 54 képpel tértem haza. Nem is jut semmi az eszembe erről a 23 nappal ezelőtti futásomról (vagy ami eszembe jut, azt nem tartom érdemesnek leírni – persze ettől még nehogy azt hidd, nem élveztem) – inkább idézek egy jó történetet Hamvastól, ez volt e futásom előtt fogyasztott szellemi útravalóm:…
-

#371 • 2016. 11. 13. • Boda – Bükkösd (Mecsek #13)
Szellemi útravalóm: – Távolságot teremtettem a félelem, az irigység és magam (a senki) között. Neti-neti. Nem vagyok irigy. Nem félek. Nem vagyok bátor. Nem vagyok beteg. Nem vagyok okos. Semmi vagyok. Senki vagyok. Ez se, az se, amaz se. Ez az „ez se – az se – amaz se”, vagyis ez a senki és semmi,…
-

#369 • 2016. 10. 23. • Pilisborosjenő: Nagy-Kevély
Szellemi útravalóm: A szellem felülről lefelé nő. (Hamvas Béla: Unicornis – Summa Philosophiae Normalis / Beszélgetések) Oda, a hegytetőre fogok felfutni, aztán végig a gerincén: Kilátás a barlangból: Mennyire leírhatatlanul csodálatos ajándék, hogy futhatok, hegyre mászhatok, érezhetem az izzasztó hűvöset, szagolhatom az őszt, hallgathatom a csendet, és hagyhatom hogy elvarázsoljon a látvány! Alább egy körpanoráma…
-

#368 • 2016. 10. 15. • Pilisborosjenő – Csobánka: Kerekes-hegy
Szellemi útravalóm: Megtanultam a zenét, de nem csináltam, s azóta tudással, de irigység nélkül hallgatom. Megtanultam egy sereg tudományt, mesterséget és művészetet, értek hozzájuk, de nem csinálom, s így érdektelenül tudom azokat élvezni. Csak még az írásról kell majd leszoknom, s akkor abban is féltékenység nélkül tudok gyönyörködni. (…) A fák, vagy az ég, a…



