Címke: Inov-8 Mudclaw 300 futócipő #2
-
200×200 km projekt • 2021. 08. 28. • Máriahalom: Ördög-hegy – Sárisáp Cimbivel
A naptár próbálja hitetni a nyarat, de engem nem ver át. A 8 °C-os levegő, a hajnal friss illata (a trágyaszag-zónát elhagyva), és egy szarvas bőgése is egyértelművé teszik, hogy a nyárnak vége. Ez az első őszi hajnali kalandunk idén. Legkedvesebb évszakomnak csupán a színei hiányoznak még, már csak ezek tehetnék felemelőbbé a dombokon szaladó
-
200×200 km projekt • 2021. 08. 22. • Nagysáp Cimbivel
A pénz körül forognak gondolataim, ami sajnos igen gyakori. Pedig mindig volt belőle annyi amennyi kellett (mármint pénzből – gondolatból még felesleg is van); de milyen jó lenne egy tetőfelújítás, napelemekkel persze, és leszigetelni a falakat, no meg egy új autó. Mind-mind málló, korhadó, foszló, rohadó, bomló, sorvadó anyag. Még csak nem is arról ábrándozom,
-
200×200 km projekt • 2021. 08. 14. • Máriahalom – Dág – Sárisáp Cimbivel
Talán nincs is semmi természetellenes a fajok fogyatkozásában – akárcsak a klímaváltozásban. Hisz minden élő pulzálva, lüktetve változik. „Sokasodjatok, majd kevesedjetek!” A bőséget szükség követi, a hideget meleg – belégzés, kilégzés… Többek között ezen gondolkodom e trágyaszagú, napsütötte, őzekkel szemezős szántóföldi kalandunkon. A horgásztó büfése nem érti érkezésünket: „Az előbb még arra mentetek.” – mutat
-
200×200 km projekt • 2021. 08. 08. • Sárisáp: Sárisápi szikla (Kőszikla-hegy) Cimbivel
Minap egy kedves ismerősömmel beszélgetve kiderült, hogy igen furcsának tartja 200×200 km projektem, melynek keretében hetente egyszer, mindig máshol, egyetlen térképen létező utat se kihagyva sétálok; megszállottként, kvázi mint egy autista – tette hozzá. Megszoktam, hogy kevesen értenek, és jól is van ez így; az viszont meglepett, hogy e tekintetben ő is a többséghez tartozik.
-
200×200 km projekt • 2021. 08. 02. • Sárisáp – Annavölgy: Körtvélyes-hegy Cimbivel
Mélyen átélt álmot hozok magammal útravalóul. Tulajdonképpen nem is álom volt. Feküdtem az ágyban, csukott szemmel, és az épp csak ébredő hajnal fényében láttam a mellettem levő üres ágyat. Tudtam, hogy csukva van a szemem, mégis láttam, és azt is tudtam, hogy teljesen mindegy, kinyitom-e a szemem, mert ugyanazt látnám. Mindezt végtelen békében, nyugalommal konstatáltam…
-
200×200 km projekt • 2021. 07. 10. • Tokod – Annavölgy – Nagysáp: Bodói-domb, Nádas-domb Cimbivel
A végletek embere vagyok. Erre sok példát hozhatnék, de ami miatt most eszembe jut: a végletekig tudok ragaszkodni valamihez, amit elterveztem; viszont ha adódik egy számomra elfogadható módosító tényező, akkor könnyedén elengedem. Jelen esetben ilyen módosító tényező az ebszőnybányai motocross pálya kapuja, ami a mára tervezett kalandunk kezdőpontján zárva vár. Másztam már át kerítéseken (Cimbivel
-
200×200 km projekt • 2021. 06. 26. • Tokod: Kis-kő, Hegyes-kő Cimbivel
Egy faágra akasztott faházikóra írva lóg a kérdés: A kezedből azonnal kihúzod a tüskét, akkor miért őrzöd meg a szívedben? Fotók és útvonal (Strava)
-
200×200 km projekt • 2021. 06. 19. • Csolnok: Magos-hegy Cimbivel
Nyár… A hajnali frissesség fogalma értelmezhetetlen. Növények burjánzása, bogarak zümmögése, szúnyogok, kullancsok, kullancslegyek – a mindenség leghitványabb teremtményei. Nyüzsgés, zsongás, izzadás. A Nap korán kel, későn nyugszik, hosszú nappalok keltik a hosszas ténykedés szükségességének illúzióját. Azért a nyár is szerethető, például az illataiért: kezdődött az akáccal, majd jött a bodza, és most itt a keskenylevelű
-
200×200 km projekt • 2021. 06. 12. • Csolnok – Tokod: Miklós-berek Cimbivel
Az illatszínpadon az akác egyre inkább már csak mellékszereplő, a mindenható rendező a bodzára osztja az illatfőhős szerepét mostanság. Mindkettőt szeretem, de az akácot különösen… „Soha nem tudnám megunni” – jegyzem meg magamban. Majd elgondolkodom ezen. Hisz pár perc után a szarszagot is megszokom reggel a vécén. Ha permanens akácillatban élnék, egy idő után minden
-
#592 • 2020. 11. 29. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét, Urak asztala – Visegrád (Cimbivel)
Ismét fagyban indulunk, de most, negyedszerre is egészen más ruhát ölt e táj: ezúttal zúzmara öltözteti fehérbe, melyet az Urak asztalánál ragyogó napfény tesz még inkább káprázatossá. Ennél szebb nem is lehetne a búcsú a Pilis hegységtől, melynek immár minden útján futottam. Még egyszer, utoljára Pilisszentlászlón, Dunabogdányon és Visegrádon (utoljára a második Inov-8 Mudclaw 300-as
-
#591 • 2020. 11. 22. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu (Cimbivel)
Harmadszor indulunk ugyanonnan, ugyanarra. Először napsütésben, másodszor ködben, most pedig fagyban. Cimbikém már indulna a muflonok üdvözlésére, avagy üldözésére, de kérésemre velem marad. Talán már fél éve is van, hogy teljes mértékben megbízhatok az engedelmességében – ami persze csak hallótávolságon belül számonkérhető (és nem szokta megjátszani a süketet). Büszke vagyok a „fiacskámra”. Útvonal (Strava) •
HALASIZSOLT 