Címke: Inov-8 Mudclaw 300 futócipő
-

#390 • 2017. 04. 01. • Pilisszentkereszt – Pilisszántó: Hosszú-hegy – Csobánka
Szellemi útravalóm: Az elemek élete mindig az égés egy fajtája. Van szél, különösen a tengeren, amelyik nem fúj valahonnan valahová, nem folytonos, tehát nem olyan, mintha tehetetlenül zuhanna valahonnan lefelé. A tengeri szél ritmikus, lebegtet – mintha a levegő meggyulladt volna. A szél nem áramlás, nem fújás, hanem lobogás. Egészen tűzszerű – lángszerű –, mint
-

#389 • 2017. 03. 25. • Csesznek – Bakonyszentkirály: Zörög-tető
Szellemi útravaló „helyett” egy futótárssal indulok. Cseszneken vagyunk a CSITT-en, azaz a Cinto (ejtsd: Csinto) Túravezetők Találkozóján. Egy tábortüzes, sütögetős, borozgatós, vidám este után, kicsit füstszagúan napkeltekor kelünk útra druszámmal. A szokásosnál jóval kevesebbet fotózom, inkább a beszélgetéseinkre figyelek – szavakat képezek fények helyett. Örömömre összefutunk a Cinto túravezető-nőinek felével, és egy rövid szakaszon hármasban
-

#388 • 2017. 03. 19. • Alsómocsolád – Gerényes – Tékes – Kisvaszar – Ág
Szellemi útravalóm: Jókai a természet nyugtató csendjében töltötte életének legboldogabb óráit. Nemcsak gyermekkorában volt az neki üdülés, ha kis kertjükbe vagy a szigeti gyümölcsösbe kimehetett, de később is akkor pihent igazán, ha a fővárosi élet zajából svábhegyi nyaralójába vagy balatoni házának csöndjébe menekülhetett. Olyan csendes, szelíd, ábrándos léleknek, amilyen ő volt, a zajos közélet csak
-

#387 • 2017. 03. 12. • Hetvehely – Kővágótöttös – Abaliget (Mecsek #14)
Szellemi útravalóm: Amikor az emberek a teret állatbőrként feltekerik, akkor ér véget a szenvedés anélkül, hogy megismernénk Istent.* *Mivel a teret állatbőrként feltekerni lehetetlen, Isten megismerése nélkül sem lehet a szenvedéstől megszabadulni. (Upanisadok) Teliholdnyugtában gurulok az autóban Hetvehely felé. Idáig szerencsém volt, még egyetlen veszélyes gyerekkel se találkoztam az erdőben, de a tábla szerint a
-

#386 • 2017. 03. 05. • Csobánka – Pomáz
Szellemi útravalóm: Nem tudatos a belső tárgyakról, nem tudatos a külső tárgyakról, nem mindkét felé tudatos. Nem puszta tudat-tömeg, nem tudatos, sem nem nemtudatos; láthatatlan, túl van a hétköznapi viszonyokon, megragadhatatlan, jegyek nélküli, elgondolhatatlan, leírhatatlan; esszenciája egyedül önmaga tapasztalása, a megnyilvánult világ elnyugvása. Békés, áldott és nem-kettős. Ezt tartják a Negyediknek, ez az Ātman, ezt
-

#385 • 2017. 02. 26. • Csobánka: Szentkút
Szellemi útravalóm: Az életlehelet bizony a Nap, az anyag pedig a Hold. (…) A teremtmények éltető erejeként kél felaz ezernyi sugarú, száz formában haladó,mindenség-formájú, aranyló, mindentudó,legfelsőbb, fényességes, egyetlen, hevét sugárzó Nap. (Upanisadok) A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200 km projekt Futográfus archívum
-

#384 • 2017. 02. 19. • Csobánka: Ziribár-hegy
Szellemi útravalóm: Nem ragyog ott a Nap, sem a Hold és a csillagok,nem fénylik a villám sem, még kevésbé a tűz.Minden csakis ezt a fényt tükrözi vissza,az Ő fénye ragyogja be ezt az egész mindenséget. (Upanisadok) Már csak negyed óra a napkeltéig, de még sötét ködben gurulok az autóban – a szántóföldről három őz figyel.
-

#383 • 2017. 02. 12. • Csobánka: Garancs
Szellemi útravalóm: Más a jó és más a kellemes;e kettő eltérő célhoz köti az embert.Aki közülük a jót ragadja meg,annak üdvös sora lesz,ám aki a kellemest választja,elvéti célját. (Upanisadok) Holdnyugtakor indulok – a Hold épp az erdő fáival bélelt ágyába készül lefeküdni. Kicsit később a Nappal kezdek bujócskázni, a dombra föl- és a dombról leszaladva
-

#382 • 2017. 02. 04. • Csobánka: Oszoly-csúcs – Pomáz: Majdán-fennsík
Szellemi útravalóm: Teljes Az. Teljes Ez. A teljesből a teljes lép elő. A teljesből a teljeset elvéve mégis megmarad a teljesség. (Upanisadok) Olvadás, madárcsicsergés, köd, arany fények, vörösbarna levelek – meséljenek a képek! A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200 km projekt Futográfus archívum
-

#381 • 2017. 01. 29. • Pomáz: Majdán-fennsík, Delelő-domb
Szellemi útravalóm: Kezdetben ez az egész mindenség bizony az átman volt, az egyetlenegy. Semmi más nem pislogott. Az átman így gondolkodott:– Megteremtem hát a világokat!Kibocsátotta magából a világokat: az égi vizeket, a fénysugarakat, a halandók világát és a földi vizeket. Ezek az égi vizek a mennyek felett vannak. Az égbolt a támaszuk. A fénysugarak a
-

#380 • 2017. 01. 21. • Csobánka: Csúcs-hegy, Oszoly-pihenő – Pomáz – Budakalász
Szellemi útravalóm ezúttal is az Upanisadokból való: (…) a föld az elől levő hang, az ég a reá következő hang, a tér a kettejük találkozási pontja, a szél a közöttük levő kapcsolat. Biciklicsengő hangját hallom, és mikor már kezdem elképzelni Piroskát, amint bringán teker az erdőben az arasznyi hóban a nagymamájához, rájövök, hogy a madarak
-

#379 • 2017. 01. 15. • Csobánka: Kis-Kevély – Budakalász
Lappföldre repülésem alatt kezdtem el olvasni feleségem karácsonyi ajándékát, az Upanisadokat, ebből viszem magammal szellemi útravalóm: Az upanisadok misztikájának legkiemelkedőbb vonása a létezés különböző tartományainak összekapcsolása, eredendő egységük megmutatása. Ezt a misztikus egyesítést még következetesebben viszik véghez, mint a bráhmanák és az áranjakák, hiszen az egyes létszférák létezői közötti titkos megfelelések megállapítása helyett egyre inkább