Kategória: Futókalandok
legyél az útitársam
-
#409 • 2017. 08. 21. • Hollád: Bari-hegy – Kéthely: Kastély-domb
Szellemi útravalóm ezúttal is René Guénon A mennyiség uralma és az idők jelei című könyvéből való: A materialisztikus attitűd, akár a nyílt és tételes materializmusról legyen szó, akár egy egyszerű „praktikus” materializmusról, az emberi lény pszichofiziológiai alkatának egészén tényleges és nagyon fontos változásokat idéz elő. Nincs is ebben semmi meglepő, és valóban, csak körül kell…
-
#408 • 2017. 08. 13. • Pomáz: Kő-hegy
Szellemi útravalóm ezúttal is René Guénon A mennyiség uralma és az idők jelei című könyvéből való: Ilyen körülmények között már nem okozhat gondot annak belátása, hogy a modern ipar milyen messze távolodott az igazi mesterségtől; valójában e kettő mintha csak egymás tökéletes ellentéte lenne; és mennyire sajnálatos igazság az, hogy a „mennyiség uralma” alatt a…
-
#407 • 2017. 08. 06. • Szentendre – Pomáz: Kő-hegy
Szellemi útravalóm ezúttal René Guénon A mennyiség uralma és az idők jelei című könyvéből való: A napsugarak nyilvánvalóvá teszik azokat a dolgokat, amelyeket megvilágítanak, úgyhogy azok láthatókká válnak, és így a sugarak szimbolikusan képesek „manifesztálni” azokat; s ha egy térbeli centrális pontról és az abból kilépő sugarakról van szó, akkor azt is lehet mondani, hogy…
-
#406 • 2017. 07. 30. • Szentendre: Dobos-hegy
Legutóbb sokat meséltem, most legyen a „szó” a képeké. A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200 km projekt Futográfus archívum
-
#405 • 2017. 07. 22. • Románia: Retyezát, Peleaga
Régóta nem tudok aludni, csak forgolódok a sátorban. Egy kutya ugat, a sátortársam horkol, és valami állat motoszkál a sátrunk körül, zörgeti a szemeteszsákunkat. Megütögetem belülről a sátor oldalát, de csak nem hagyja abba – persze, hogy nem, hisz nem kell senkinek a szemetünk, csak a szél fúj. De már nem tudok aludni, mert megint…
-
#404 • 2017. 07. 15. • Nagymágocs: Károlyi-kastély – Derekegyház
Tavasszal, mikor legutóbb erre jártam, csak elfutottam a Károlyi-kastély mellett, ezért most innen indulok. Még az autóban sopánkodtam egy szokásosat: kár, hogy ezek a nyári napkelték többnyire olyan semmilyenek. Mikor leérek a kastély melletti tó partjára, egy pillanatra eláll a lélegzetem. Útvonal-tervemen a Károlyi-kastély csak egy pötty, de mire kifelé menet, mesés fotókkal a telefonomban…
-
#403 • 2017. 07. 07. • Pécs – Orfű (Mecsek #15)
Tegnap este érkeztem apukámhoz Pécsre, hogy most hajnalban átfussak családomhoz Orfűre, és egy napra belekóstoljak, milyen is a már hétfőn elkezdődött kézműves tábor… Mostanában „alig” fotózom (korábbi önmagamhoz viszonyítva), ennek nyilván oka a nyár is, mint a legkevésbé fotogén évszak, hamar magasra szökkenő, kemény fényeket adó napkorongjával, köd- és páramentességével, „egyhangú” zöldjeivel – de talán…
-
#402 • 2017. 07. 02. • Pomáz: Kis-Csikóvár
Előző nap mondtam: „biztos nem fogok találkozni állatokkal, mert holnap már az erdő peremén fogok futni, közel a lakott területekhez”… Két szarvast látok, sokáig nem vesznek észre, egyre közelebb lopózom hozzájuk a puha földes, reccsenésmentes talajon, és végre értékelhető fotókat készítek (értékelhető = felismerhető rajta az állat). Egy nagy vaddisznó szalad el, majd miközben nézegetem…
-
#401 • 2017. 06. 24. • Pomáz: Csikóvár-tó
Megállok fotózni, mellettem zörög valami a bokorban, várok, aztán félni kezdek, zajt csapok, a szarvas elmenekül – ha észrevétlen maradok, előttem két méterre jött volna ki a bokrok közül, emlékezetes találkozás lett volna… Később egy vaddisznó kölyökkel találkozom, közel enged magához, de bennem megint győz a félelem: „mi van, ha itt van az anyja?” –…
-
#400 • 2017. 06. 18. • Pomáz: Holdvilág árok, Pörgelőci
400-adszor húztam futócipőt a lábmra, hogy elinduljak a nagy kalandra. Szavakban csak ennyit hoztam haza: „Borult ég, szemerkélő eső, sötétben indulok. Egy kis róka, egy nagy szarvas, és egy hatalmas madár…” És emlékszem, hogy nem voltam különösebben lenyűgözve, pedig a Holdvilág ároktól sokat vártam. Betudtam az esőnek és a kevés fénynek, hogy nem is olyan…
-
#399 • 2017. 06. 11. • Pomáz: Pankostető
23 nappal e futásom után alig vagyok képes felidézni az emlékét. Fotó is alig maradt róla: az 51 „hazahozottból” mindössze 7-et tartottam meg. Jegyzetemre hagyatkozom: „Rengeteg vaddisznót, egy őzet és egy szarvast láttam (némelyiket egészen közelről), de nem fotóztam – kivéve a vaddisznókat, melyek csak akkor vettek észre, mikor rájuk röfögtem. A vége felé jött…
-
#398 • 2017. 06. 04. • Balatonberény – Balatonszentgyörgy
Lefelé futok, szaporán szedem a lábam, gyors vagyok, úgy érzem, csak egy hajszálnyira vagyok attól, hogy repüljek. Mint álmomban: csak gondolnom kell rá, és elemelkedem a földtől – csakhogy álmomban kétségem sincs afelől, hogy tudok repülni, viszont ez itt a valóság, és tudom, hogy ez lehetetlen, hisz ezt mindenki tudja, hisz mindenki ezt tudja, és…
HALASIZSOLT 