Kategória: Futókalandok
legyél az útitársam
-

#397 • 2017. 05. 28. • Korzika: Restonica-szoros
Idén is elhoztam Korzikára a futócuccom, ahogy minden túrára (rendre a futócipőmben túrázok bakancs helyett), de mivel május vége van már, hosszú nappalokkal, és rendszeresen késő estig borozgatunk a csapattal, túravezetőként felelőtlenségnek érzem egy hajnali futással tovább csapolni szűkös energiakészleteimet. Le is mondtam már róla… A mesés Restonica-szorosban túrázunk, javaslok egy túraútvonalat a csapatnak, de…
-

#396 • 2017. 05. 14. • Pomáz: Salabasina-árok
Ismét Weöres Sándor A teljesség felé című remekművét hallgattam út közben, és az egyik gondolata meg is fogott egy pillanatra, de már nem emlékszem, melyik volt az. Így vagyok a futásaimmal is: egy-egy pillanata megragad, a bennem levő létra összeköti a földet és az eget, aztán „feledésbe merül”. De hiszem, hogy anélkül is több vagyok…
-

#395 • 2017. 05. 06. • Pomáz: Salabasina-árok, Sikáros
Régen hallgattam – jön a gondolat, és mielőtt az autó gázpedáljára lépnék, elindítom a hangoskönyvet: Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése. Az emberalkatban rejlő ős tudás lényegileg mindenkiben azonos, érvénye teljes. Az ős tudás az egyetlen alkalmas alap; ami rajta alapszik, ronthatatlan, ami elgondoláson alapszik, szétmálló. Az ős tudás végtelenül egyszerű,…
-

#394 • 2017. 05. 01. • Pomáz: Kopasz-hegy, Morgó, Hársas-hegy, Sikáros – Pilisszentkereszt
Szellemi útravalóm: A lélek a Tízezerbőrű Tűz Gyermeke. Püripaisz müriodermatikosz. Tízezer bőrnek kell lehámlania, hogy önmagához elérjen. Minden vedléssel kisebb lesz, a tűz nagyobb. Fizika és kémia és biológia és pszichológia és filozófia és vallás, mind kéreg. Páncél, burok, álarc, kamra, fegyház, elv, doktrína, világnézet. Mind rövidzárlat. Defekt. Az intelligencia tevékenységének leállítása. Minden befejezettnek vélt…
-

#393 • 2017. 04. 22. • Pomáz: Tornyos-hegy, Morgó
Szellemi útravalóm: Tudjuk, hogy a művészetnek sajátos realitása van, olyan realitása, amely egyáltalán nem mérhető a tudományos, az üzleti, a politikai, a társadalmi realitással. Nevetséges lenne, ha valaki a társadalmi gondolkozásban számolna azzal, hogy a kövek és a madarak beszélnek, hogy a nap mosolyog, hogy a hold mélázik. De nincs természetesebb, mint hogy a művészetben…
-

#392 • 2017. 04. 15. • Árpádhalom – Nagymágocs
Szellemi útravalóm: A legtöbb, amit az ember elérhet, hogy a valóságon túli valóság ostromának enged és visszatér oda, ahol nincsenek tárgyak, dolgok, nincs külső világ, nincsenek ének, de megvan a lét teljessége, az örök ragyogás. Olyan ez, mint a felébredés. De a valóságban való felébredés. (…) A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. Mert…
-

#391 • 2017. 04. 09. • Pilisszentkereszt: Dera-szurdok – Pilisszántó: Som-hegy, Hosszú-hegy – Csobánka
Szellemi útravalóm: Az igazi vallás a végtelent keresi, az örököt és kapcsolatot az isteni valósággal. És miközben az ember igazi vallásosságában keresi az örököt, felmerül benne az a kérdés, hogy: hátha önmagát keresi? Hátha ez a végtelen, ez az örök isteni valóság benne van az emberben, magában hordja, hátha önmaga? Ahogy Pascal mondja: Tu ne…
-

#390 • 2017. 04. 01. • Pilisszentkereszt – Pilisszántó: Hosszú-hegy – Csobánka
Szellemi útravalóm: Az elemek élete mindig az égés egy fajtája. Van szél, különösen a tengeren, amelyik nem fúj valahonnan valahová, nem folytonos, tehát nem olyan, mintha tehetetlenül zuhanna valahonnan lefelé. A tengeri szél ritmikus, lebegtet – mintha a levegő meggyulladt volna. A szél nem áramlás, nem fújás, hanem lobogás. Egészen tűzszerű – lángszerű –, mint…
-

#389 • 2017. 03. 25. • Csesznek – Bakonyszentkirály: Zörög-tető
Szellemi útravaló „helyett” egy futótárssal indulok. Cseszneken vagyunk a CSITT-en, azaz a Cinto (ejtsd: Csinto) Túravezetők Találkozóján. Egy tábortüzes, sütögetős, borozgatós, vidám este után, kicsit füstszagúan napkeltekor kelünk útra druszámmal. A szokásosnál jóval kevesebbet fotózom, inkább a beszélgetéseinkre figyelek – szavakat képezek fények helyett. Örömömre összefutunk a Cinto túravezető-nőinek felével, és egy rövid szakaszon hármasban…
-

#388 • 2017. 03. 19. • Alsómocsolád – Gerényes – Tékes – Kisvaszar – Ág
Szellemi útravalóm: Jókai a természet nyugtató csendjében töltötte életének legboldogabb óráit. Nemcsak gyermekkorában volt az neki üdülés, ha kis kertjükbe vagy a szigeti gyümölcsösbe kimehetett, de később is akkor pihent igazán, ha a fővárosi élet zajából svábhegyi nyaralójába vagy balatoni házának csöndjébe menekülhetett. Olyan csendes, szelíd, ábrándos léleknek, amilyen ő volt, a zajos közélet csak…
-

#387 • 2017. 03. 12. • Hetvehely – Kővágótöttös – Abaliget (Mecsek #14)
Szellemi útravalóm: Amikor az emberek a teret állatbőrként feltekerik, akkor ér véget a szenvedés anélkül, hogy megismernénk Istent.* *Mivel a teret állatbőrként feltekerni lehetetlen, Isten megismerése nélkül sem lehet a szenvedéstől megszabadulni. (Upanisadok) Teliholdnyugtában gurulok az autóban Hetvehely felé. Idáig szerencsém volt, még egyetlen veszélyes gyerekkel se találkoztam az erdőben, de a tábla szerint a…
-

#386 • 2017. 03. 05. • Csobánka – Pomáz
Szellemi útravalóm: Nem tudatos a belső tárgyakról, nem tudatos a külső tárgyakról, nem mindkét felé tudatos. Nem puszta tudat-tömeg, nem tudatos, sem nem nemtudatos; láthatatlan, túl van a hétköznapi viszonyokon, megragadhatatlan, jegyek nélküli, elgondolhatatlan, leírhatatlan; esszenciája egyedül önmaga tapasztalása, a megnyilvánult világ elnyugvása. Békés, áldott és nem-kettős. Ezt tartják a Negyediknek, ez az Ātman, ezt…