Címke: Inov-8 Mudclaw 265 futócipő


  • #328 • 2015. 11. 29. • Budapest: Fekete-fej, Petneházyrét – Nagykovácsi

    #328 • 2015. 11. 29. • Budapest: Fekete-fej, Petneházyrét – Nagykovácsi

    Azt álmodtam, hogy egy ember átmegy előttem a falon, és ez álmomban teljesen hihetőnek tűnt, hiszen belegondoltam, hogy atomi szinten szinte nincs is bennünk anyag (akárcsak a falban, vagy bármi másban). Álmomban arra gondoltam, hogy ha én is át szeretnék menni a falon, nincs semmi más dolgom, mint elhinni, hogy ezt meg tudom tenni. Aztán […]

    Tovább →


  • #327 • 2015. 11. 22. • Budajenő: Zsír-hegy, Zsíros-hegy

    #327 • 2015. 11. 22. • Budajenő: Zsír-hegy, Zsíros-hegy

    Alig fagypont fölött van a hőmérséklet, kicsit fúj a szél is, fázom – itt a tél. Hiába nevezzük ezt az időszakot még ősznek, nem ezen múlik. Ahogyan a meteorológusok meséjén se múlik semmi: az elmúlt három napban, bármikor megnéztem, más és más volt a jóslatuk mára. Tényleg csak arra jó az időjárás előrejelzés, hogy ha […]

    Tovább →


  • #326 • 2015. 11. 14. • Telki – Budajenő

    #326 • 2015. 11. 14. • Telki – Budajenő

    Már a nyitókép fényei magukkal ragadnak – nyújtás közben a napkelte színeiben gyönyörködöm: kékek, lilák, rózsaszínek és narancssárgák mesés kavalkádja világít rám. Az első kilométer után nyílt terepre érek, csak néhány fa áll a magas fűvel borított színpadon. Fúj a szél, felhős az ég, egyedül vagyunk ebben a megragadhatatlanul misztikus atmoszférában. Szó szerint beleborzongok az […]

    Tovább →


  • #325 • 2015. 11. 08. • Páty – Telki: Telki-hegy

    #325 • 2015. 11. 08. • Páty – Telki: Telki-hegy

    Este van, és a hajnali futásomról készülök írni, de hosszú idő óta először azt érzem, hogy nincs mit. Pedig kedvemre volt, ködben indultam, napsütésben érkeztem, és a kettő között ismét sok ajándékra leltem. De most valahogy nincs kedvem szavakat keresgélni az élményhez. Egyszerűen csak jó volt belelihegni a köd szürkeségébe, suhanni az őszi színpompában, mosolyogni […]

    Tovább →


  • #323 • 2015. 10. 30. • Kővágótöttös – Bakonya (Mecsek #09)

    #323 • 2015. 10. 30. • Kővágótöttös – Bakonya (Mecsek #09)

    5-kor magamtól felébredtem (5:15-re volt állítva az ébresztő), jobb is így, legalább lesz bőven időm nyújtani még napkelte előtt. Július végén Szlovéniából hazahoztam egy bal vádlifájdalmat, ami azóta minden futásomon majdnem végig velem van. Nem vészes, csak olyan jelzésértékű kis fájdalmacska, de nem tudom, mit jelez. Egy hete egy TriggerPoint Grid Foam Rollerrel kezelgetem: minden reggel a […]

    Tovább →


  • #322 • 2015. 10. 24. • Mindszent – Mártély

    #322 • 2015. 10. 24. • Mindszent – Mártély

    Orosházáról Mindszent felé autózva Virág László szolipszizmusról szóló előadását hallgatom. A kompkikötőhöz közeledve egyre nagyobb a köd – remélem, így is marad. Útvonalam egyszerű: le a Tisza partjára, majd irány Mártély, végig a gáton. Az út két szélén eleinte aranyos kis nyaralók a szurkolóim, melyek így, elhagyottan, köddel leöntve szürreális díszletet alkotnak. A Tisza túlsó […]

    Tovább →


  • #321 • 2015. 10. 18. • Páty: Kopasz-hegy – Telki: Telki-hegy

    #321 • 2015. 10. 18. • Páty: Kopasz-hegy – Telki: Telki-hegy

    A fekete melltartóval jelölt úton indulok. A kőbányánál kezd izgalmas lenni a táj, a hegytetőről pedig már gyönyörű a kilátás. Egy fenyvesbe érek, gyantaillatot lélegezve lépkedek a füvek, tűlevelek puhaságán. Érdekes, „szőrös” növénykék nőnek a letört ágak, kidőlt fák között. Eszembe jut hétfői sétám a munkahelyemre, a budai fonódó villamoshálózat építésének képeivel – most éppen […]

    Tovább →


  • #320 • 2015. 10. 10. • Budakeszi: Hármas határ – Páty: Kopasz-hegy, Nagy-kopasz

    #320 • 2015. 10. 10. • Budakeszi: Hármas határ – Páty: Kopasz-hegy, Nagy-kopasz

    Tegnap este jóleső izgatottsággal gondoltam a mai futásomra, arra, hogy milyen nagyszerű dolog mindig máshol futni, bele az ismeretlenbe, soha nem tudva, mi következik, és mindig készen a váratlan fordulatokra – arra, hogy milyen nagyszerű élmény a felfedezés öröme! Aztán eszembe jutott, hogy a hétköznapi életünket legtöbben mennyire másképp rendezzük, többnyire évekig, évtizedekig ugyanazon forgatókönyv […]

    Tovább →


  • #319 • 2015. 10. 04. • Budakeszi: Fekete-hegyek, Hármas határ

    #319 • 2015. 10. 04. • Budakeszi: Fekete-hegyek, Hármas határ

    Alig néhány métert futok, mikor egy tisztáson egy rókára leszek figyelmes. Annyira belemerül a szimatolásba, hogy észre se vesz, pedig 20 méternél nincs nagyobb távolság közöttünk. Fotózom, amíg el nem fut, majd utána eredek, arrafelé, ahol a múlt héten befejeztem, és akkor gyönyörűnek találtam. Látom az ismerős, kidőlt, mohás fatörzseket is, melyekről előző alkalommal egész […]

    Tovább →


  • #318 • 2015. 09. 27. • Budakeszi: Fekete-hegyek, Kakukk-hegy

    #318 • 2015. 09. 27. • Budakeszi: Fekete-hegyek, Kakukk-hegy

    Mióta elkezdtem idézni a beszámolóim végén Weöres Sándortól, mindig akadt valami kapcsolat az írásaink között, pedig nem válogattam, egyszerűen csak miután leírtam, ami jött belőlem, megkerestem a következő részt az A teljesség felé című írásból, és odabiggyesztettem mondandóm végére. Most pedig, mikor nem jönnek a szavak, gondoltam, megnézem melyik részlet van soron, és mosolyogva nyugtáztam, […]

    Tovább →


  • #317 • 2015. 09. 19. • Budakeszi: Kakukk-hegy, Vörös-hegy

    #317 • 2015. 09. 19. • Budakeszi: Kakukk-hegy, Vörös-hegy

    Mindig várom az újabb kalandot, az új területek felfedezését, ezzel együtt reggeli ambivalens érzéseim változatlanok – ahogy múlt alkalommal is írtam a születés metaforájaként: nehéz felkelni, elindulni, marasztal a meleg ágy, az álomvilág, egyszerre vonz a kíváncsiság és taszít a félelem az ismeretlenbe, az ismeretlentől. De hétről hétre újjászületve újra és újra elindulok, ahogyan most […]

    Tovább →


  • #316 • 2015. 09. 13. •  Budapest – Budakeszi: Hárs-hegy

    #316 • 2015. 09. 13. • Budapest – Budakeszi: Hárs-hegy

    Hűvös van, de tudom, hogy csak egy kilométer kell a bemelegedéshez. A kerítéshez érve már izzadok, odaát ritkán járt, fűszőnyeggel borított úton futok, harmatcseppek áztatják a lábam, először kellemetlen a sok hűvös nedvesség, de már tudom, hogy ezt is hamar megszokom. Nem látok utat arra, amerre a térkép szerint mennem kellene, de kíváncsiságomnak engedve követem […]

    Tovább →