Címke: Sony Xperia Z2


  • #345 • 2016. 03. 27. • Piliscsaba: Hárs-hegy, Disznófő, Kis-Szénás – Pilisszentiván: Iváni-hegy

    #345 • 2016. 03. 27. • Piliscsaba: Hárs-hegy, Disznófő, Kis-Szénás – Pilisszentiván: Iváni-hegy

    Már a nyári időszámítás szerint 5:45-kor kilépek a lépcsőházból, és mintha egy hatalmas stadionba érkeznék, ahol az előadásra várva tízezernyi ember beszélget – csak éppen a stadion a kert, a beszélgető emberek pedig csicsergő madarak. Az autóban Virág László előadását hallgatom a szexualitás mágikus aspektusairól: Ha magamhoz vonzok valakit vagy valamit – akár egy istent

    Tovább →


  • #344 • 2016. 03. 20. • Piliscsaba: Csaba-hegy, Sós-hegy, Nádor-hegy

    #344 • 2016. 03. 20. • Piliscsaba: Csaba-hegy, Sós-hegy, Nádor-hegy

    Miközben éppen véget ér a csillagászati tél, és elkezdődik a tavasz, a vécén ülve folytatom szellemi utazásom Kaczvinszkyval. A tökéletes megismerés fényében a yogi nem lát különbséget múlt, jelen és jövő között. Csupán a sorsot látja, a sors egészét szemléli. A sorsban pedig – függetlenül az időtől, a változásoktól – az időnek mindhárom tartománya egyképpen

    Tovább →


  • #343 • 2016. 03. 13. • Piliscsaba: Sós-hegy – Perbál: Zajnát-tető

    #343 • 2016. 03. 13. • Piliscsaba: Sós-hegy – Perbál: Zajnát-tető

    Szellemi útravalómat ezúttal is a zseniális Kaczvinszky szolgáltatja. A hét beavatás című könyve egyre meredekebb, egyre nehezebb követnem az utat, de próbálok nem letérni róla. Néha sikerül. Megérti a tanítvány, hogy míg az érzékelés és a gondolkozás egyképpen a kivetítéshez tartozik, és ezért együtt áll fenn vagy együtt szűnik meg a külvilággal, addig a tudás

    Tovább →


  • #342 • 2016. 03. 06. • Nagykovácsi: Nagy-Szénás, Kutya-hegy – Piliscsaba: Nádor-hegy

    #342 • 2016. 03. 06. • Nagykovácsi: Nagy-Szénás, Kutya-hegy – Piliscsaba: Nádor-hegy

    Előző futásom a búcsú ünnepe volt: búcsú az Endomondo-tól, a téltől, a kedvenc Inov-8 Mudclaw 265-ös cipőmtől, a jelenlegi futografus.hu-tól, és a szavaktól. Most pedig itt a(z újra)kezdés ünnepe: a Strava-é, a tavaszé, az Inov-8 Bare-Grip 200-as cipőmé (melyben tavaly nyáron futottam) és a képeké. Mert egyszerűbb és költséghatékonyabb egy weblapot fenntartanom kettő helyett. És

    Tovább →


  • #341 • 2016. 02. 27. • Nagykovácsi – Perbál: Szerdahelyi-vágás, Zajnát-tető

    #341 • 2016. 02. 27. • Nagykovácsi – Perbál: Szerdahelyi-vágás, Zajnát-tető

    Szellemi útitársam az autóban ezúttal is Hamvas Béla – a Babérligetkönyvből a virágszedés lélektanát hallgatom. A növény két világban él és kettőt köt össze: a föld alattit, azt, ahol a halottak vannak, ahol az anyag van és a föld felettit, ahol a lelkek vannak, s ahol a szellem van. Ezért a növényi lét nyilt, olyan,

    Tovább →


  • #340 • 2016. 02. 20. • Nagykovácsi: Széna-hegy – Budajenő – Perbál: Meszes-hegy

    #340 • 2016. 02. 20. • Nagykovácsi: Széna-hegy – Budajenő – Perbál: Meszes-hegy

    Ezúttal is A láthatatlan történet, Hamvas Béla esszégyűjteménye kísér az utamon, most a barátságról szóló részt hallgatom, amíg a már jól ismert, barátként üdvözölt starthelyre érek. Emerson azt állítja, hogy a barát a természet paradoxona, egyszersmind mesterműve. Az egyedüli lény, szól, akitől nem azt kívánom, amije van, hanem azt kívánom, aki ő maga. Három és

    Tovább →


  • #339 • 2016. 02. 14. • Nagykovácsi: Széna-hegy – Budajenő: Cseres-tető, Zsíros-hegy

    #339 • 2016. 02. 14. • Nagykovácsi: Széna-hegy – Budajenő: Cseres-tető, Zsíros-hegy

    Ködben ülök az autóba; útitársam, Hamvas Béla esszéje (A láthatatlan történetből) William Wordsworth-ról – nagyszerű „bevezető” magányos erdei futáshoz. William Wordsworth magányos ember volt. Magányát sorsa nem indokolta. Nem érte különösebb csapás, nem ismerték félre, nem nyomták el, nem üldözték. Magányosnak született. (…) Szívét kollektív érzés nem érintette. Csak ha erdőben járt, hegyoldalon a sziklán

    Tovább →


  • #338 • 2016. 02. 06. • Nagykovácsi – Telki – Budajenő: Cseres-tető

    #338 • 2016. 02. 06. • Nagykovácsi – Telki – Budajenő: Cseres-tető

    Felébredek, megnézem a telefonomon, mennyi az idő – 5:30, még van 12 percem az ébresztőig, de már képtelen vagyok visszaaludni. Sötét, és hideg a lakás, nagyon nincs kedvem felkelni, egy pillanatra megjelenik a tudatomban az ilyenkor szokásos gondolat: mi lenne, ha most kihagynám ezt a futást? – aztán 5:40-kor mégiscsak felkelek. Feleségem és lányom aranyosan

    Tovább →


  • #337 • 2016. 01. 30. • Nagykovácsi: Homok-hegy – Telki

    #337 • 2016. 01. 30. • Nagykovácsi: Homok-hegy – Telki

    Köd van, útközben A bor filozófiáját hallgatom az autóban. Egyszer már meghallgattam a héten, és most is élvezettel iszom minden szavát. Hamvas Béla nemcsak gyönyörűen ír, de pont annyira cinikus és ironikus is, hogy ettől még közelebb érzem magamhoz. Természetesen legszívesebben az egész könyvet idézném, de legyen most itt elég egyetlen bekezdés: Anyánk méhében köldökünkkel

    Tovább →


  • #336 • 2016. 01. 24. • Pécs: Ürög, Istenkút, Kismélyvölgy, Szentkút (Mecsek #10)

    #336 • 2016. 01. 24. • Pécs: Ürög, Istenkút, Kismélyvölgy, Szentkút (Mecsek #10)

    Még otthon megterveztem a futó útvonalam Bakonya és Hetvehely között, csak arra nem gondoltam, hogy nem lesz mivel a starthelyre gurulnom, mivel most nem saját autóval jöttünk apukámhoz, hanem Lucával kipróbáltuk az Oszkárt. De még időben átrajzoltam az útvonalam Pécs határain belülre – a gyerekkorom óta jól ismert utcákon indulok. Arrafelé, ahonnan éjszaka hóesésben autóztunk

    Tovább →


  • #335 • 2016. 01. 17. • Nagykovácsi – Páty

    #335 • 2016. 01. 17. • Nagykovácsi – Páty

    Szellemi útravalóm ezúttal időben pont olyan hosszúságú, mint a négy keréken megtett utam Nagykovácsiba, a Szent Anna utca végéig. László András Felébredés és beteljesedés című értekezése ezekkel a mondatokkal kezdődik: „A metafizikára koncentrált hagyomány beszél az üdvözülésnél magasabb állapotról. Ez a legmagasabb állapot a felébredés, és az, ami a felébredésből következik. Megvilágosodásnak is mondják, de a

    Tovább →


  • #334 • 2016. 01. 09. • Noszvaj: Vesszős – Eger: Borbolya-hegy, Ibolyás-tető, Nyerges-tető

    #334 • 2016. 01. 09. • Noszvaj: Vesszős – Eger: Borbolya-hegy, Ibolyás-tető, Nyerges-tető

    Baromi meleg van a szállodában, hatkor kidob az ágy, pedig fél hétig aludhattam volna még; hiszen csak 3 kilométernyire van a kiszemelt starthely, és bár a téli napforduló óta már hosszabbodnak a nappalok, fél nyolc előtt nem kel fel a Nap. Lassan gurulok az autóval, de így is korán érkezem. Leparkolok a szőlőtőkék mellett, és

    Tovább →